Nevek a naptárban, a szeretők száma egyenes arányosságban növekszik az életkorral, ahogy a fő szerető elvontsága és az iránta érzett szerelem mélysége is, az igazságok percenként módosulnak, a nézőpontok hegyesen összegörbülnek, tabukról derül ki percek alatt, hogy elég őket hangosan elszavalni erobik után a Szimplában, s a hallgatói kör szemrebbenés nélkül egészíti ki belső információkkal.

Az élet romokban hever, a romokon vadvirág szalad, az élet önmaga ellentmondása, mely kompakt igazság kintről nézve. Az életnek nincs célja, Európa újra csendes, szégyen reá, szabadságát kivívta, nincs.

A XI. század tovább gyorsul, a forradalmaknak továbbá semmi értelme, a forradalmak lezajlottak, a forradalmak minden percben tovább zajlanak, és egyre hevesebbek, forradalmak márpedig nincsenek.

Nyugodt elektronikus alapokra észak, északkelet felől heves zajkitörések érkeznek, egyesek rézfúvós zenekart hajítanak a dobok közé, basszusgitárral csapkodnak távolról halk harmónikaszót,... basszus. Néhány pillanatra mindez érthetővé válik mesés izomzatunkon, egy mély völgyben találok egy kazettát I Luv The Valley Oh (Fabulous Muscles). A meglepetés, hogy a fenti kavalkád zenei világába bekerülve érthetővé válnak gondolatfoszlányok, persze csak pillanatokra.

Hiába néha angolul, néha franciául, lehetne akár tibetiül is (hétköznapi ladakh-i dialektusban, melynek nincs írásbelisége, de ősibb). Aids, homoszexualitás, rendőri brutalitás, aktuális W-és elnökök okozta frusztrációk, öngyilkosságban való segítkezés, belső, megfogalmazhatatlan, kibogozhatatlan szorongások, mindez egyszerre húsz év távlatából nézve (érthetetlen, nevetséges), és egyszerre a korai keletkezés időpontjában (4 évesen a lépcsőházban).

Kedves olvasó, nem szeretnélek megerőszakolni. De ha eddig a pontig eljutottál, feltétlen bele kell hallgass bolond szívem dobogásába egy bakelitről Crank Heart (szintén Fabulous) légy türelemmel, vagy a finom meglepetéseket elmulasztod. Ezek később egyébként a helyükre rázódnak, s várod, mint beteljesülés.

Ha szeretnél tisztább, operikus dallamokon evezni (képzavarok külön a téma kedvéért), ajánlom a Boy Sopranó-t (The Air Force) cd-ről, mert you are still pritty like a cake. Ha azt hiszed, megmentőre van szükséged, szalagon vár Rád a Save Me Save Me (szintén Légierő). Az előadó neve egy filmcímből származik, a formáció sokszor átalakult, többet találsz róla a neten, ezek szerint susu-nak kell ejteni, hülyeség, akkor nem értenék a barátaim. Vagy legyen elég meghallgatni a kerek albumokat... videójátékok illatával megspékelt klarinét nádfőzet. A véredet szívják, a véredet adod, a véredet pazarlod, Brian, I am thinking of you, éjféli készülődéshez vámpíroknak, közhelyek drámaian, "Fixing up my hair,/ I want to impress you / Today and everyday", Bunny Gamer, aki mindig hitelesen tud belehalni a hajvasalásba, élőben, dévédén. Végül a legjobb, amit rajzoláshoz merek ajánlani, hajnalban, amikor már magában beszél az ember, The Fox And The Rabbit.