Kb. tíz éve, hogy megcsináltattam első AIDS-szűrésemet. Azóta már több deciliter vérem folyt át a rendszeren, de még mindig összeszorul a gyomrom, mikor megyek a leletért, mint ma délelőtt is.
Ahogy azt egy praktizáló melegnek illik, kb félévente vérvétel. Első alkalmakkor már a mintavétel percétől fogva stresszeltem. Pánikom csak fokozódott az eredényhirdetés napjáig, odáig, hogy az utolsó-utolsó előtti napokon már jóformán aludni sem bírtam. Gondolatban végigjátszottam újra az összes (hah!) szexuális légyottom. Volt-e valami, ami miatt izgulhatok? Történt-e "baleset"? Voltam-e túl részeg? És ha igen, akkor mekkora az esélye hogy az illető, és ha igen, akkor meg hogyan, mit merre fogok csinálni akkor ott, mikor az orvos közli, aztán az egész életemben. Kinek mondom el, kinek nem? Stb.
Szerencsére (?) azóta már rutinos öregróka lettem, de azért mikor belépek a rendelőbe, még most is összeszorul a gyomrom. Ma majdnem el is ájultam, ugyanis a doktor mikor elővette a listát, kinyitotta a megfelelő napnál, az egyik sor narancssárga filccel ki volt húzva: POZITÍV. Itt hirtelen végigfutott előttem az összes válasz a sokszor feltett kérédsekre, próbáltam nyugodt maradni, és már most felvenni a "nekem mindegy, olyan élet van mögöttem, hogy így is megérte"-életérzést, ahogy elterveztem. Aztán az orvos újja háromsorral lejjebb csúszott a vészes narancssárga sortól, negatív, mind a négy - mondta, én meg amennyire csak tudtam, láthatatlanul kiengedtem a gőzt.
Érdekes, hogy a AIDSteszt-parához mennyire hasonlatosak a lottóvásárlásaim is: Akárhányszor (kb félévente) veszek egy szelvényt, már a sorban gondolatban eljátszom azt, ahogy meglátom az újságban, hogy öttalálatos, ahogy szórom a pénzt, drága kocsik, ruhák, csajok pasik. Kinek mondom el, kinek nem? Látom, ahogy különböző barátoknak és családtagoknak ezt-azt veszek, ahogy felmondok a munkahelyemen. Gondolatban befektetem, találkozom a befektetési tanácsadómmal, elhatározom, hogy én akkor is egy laza srác maradok, stb, stb.
Eddig mindkettő parám negatív. Hmm, azért a lottón nyerhetnék: kíváncsi vagyok, mennyire jól látom a jövőt az ilyen képzelgéseimben...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.