Amikor először láttam ennek a számnak a klipjét, akkor jöttem rá. Legalábbis visszavonhatatlan hatást gyakorolt rám, ahogy feltűnt, hogy nem a lányt bámulom...
Ezúton is köszönöm a Pet Shop Boys-nak. Thank you guys. És annak a fiúnak, aki akkor még teológiát tanult, s mostanra már biztos pap, köszönöm, hogy átjött aznap este. (Ő valószínűleg segít a világon. Én meg csak netezek.)
Kellemes forró péntek estét kívánok a legénység nevében, találkozunk a Szociális Központban, dominózunk, remélhetőleg frissebb számokkal...!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.